Emlékeztető a XVI Felvonó konferenciáról
2008 június 5-6. Balatonszemes.
A konferencián jelen volt 165 fő.
A konferenciának a Hotel Szemes Oktató Központ adott helyet, mely a korábbi évekhez hasonlóan, most is ideális feltételeket biztosított.
A programot, mely az előre meghirdetett napirend szerint zajlott, Apatini Kornél az MFSz elnöke nyitotta meg. Az előadások több aktuális témakörrel foglalkoztak, úgy, mint felvonó hajtások és vezérlési megoldások, műszaki- és biztonságtechnikai szabályozási kérdések, valamint a
szakember képzési helyzet áttekintése.
Az első nap nyitó előadója Koji László az Építőipari Vállalkozók Szakszövetségének alelnöke volt. Előadásban rámutatott az elmúlt egy – két év építési piacának visszaesésére. Annak ellenére, hogy az uniós források egy fokozódó keresletet jelenthetnek az ipar számára, a helyzet a napjaink 15-20%-os visszaesése miatt kritikus. Sajnos a hazai vállalkozások a kereslet visszaesése miatti kapacitásukat leépítik, kicsi a valószínűsége, hogy egy hirtelen fellépő, növekvő keresletnek megfelelő kapacitással meg tudjanak felelni. A piac visszaesésével egy időben jelentkező másik probléma a szakember képzés nem megnyugtató helyzete, mely -az előadó szavai szerint- egy rövidtávon bekövetkező jelentős javulást semmiképpen nem vetít előre. Éppen ezért nem célszerű, ha a szerelő ipar túl optimista prognózist állít maga elé.
A munkavédelem országos- és építőipari helyzetét az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelet munkatársa, Arató Zoltán foglalta össze. Előadásában nagy hangsúlyt kapott az elmúlt év ellenőrzéseinek tapasztalata, statisztikája. Kedvező, hogy az elmúlt tíz évben 23%-kal csökkent a munka balesetek száma, bár ebben a bejelentések elmulasztása is benne van. Hasonlóan csökkentek a súlyos és a halálos balesetek is. Kevésbé pozitív a kép, ha az adatokat a foglalkoztatottak számára viszonyítjuk.
Az OMMF nagy hangsúlyt helyez a rendeletek betartásának ellenőrzésére. A legveszélyesebbnek minősíthető munkahelyek, tevékenységi körök: a közlekedés, az építés és bontás, mezőgazdaság. A legveszélyeztetettebb foglalkozási körök: a segédmunkás, alkalmi munkás, tehergépkocsi-vezető, lakatos, kőműves, favágó. A baleseti helyzet javulásában több tényező együttesen játszik szerepet: így a jogi szabályozás, a multinacionális cégek munka kultúrájának pozitív hatása, a munkaeszközök megbízhatósága, az egyéni védőeszközök. Nagyon hiányzik a baleset biztosítási ágazat létrehozása és annak befolyásoló hatása. Az egyre nagyobb számú ellenőrzés hatására jelentősen nőttek a kivetett bírságok: országos szinten a bírságok összege meghaladta az 1Mrd forintot, melyből csupán az építőiparban több mint 700 eFt bírságot vetettek ki.
A munkavédelmi ellenőrzések mellett a felügyelet másik nagy feladata a munkaügyi ellenőrzések ellátása. Szabálytalan foglalkoztatás, fekete foglalkoztatás miatt országosan több mint 6 Mrd forint bírságot szabtak ki, ennek az összegnek közel a felét az építőipar területén vetették ki.
A nyitó előadások után Takács Zoltán emlékezett meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület keretében 40 éve megalapított Felvonó Munkabizottság fennállásáról. Ő maga az alapítástól 25 évig látta el e bizottság titkári teendőit. Megemlékezett a szakma néhány nagy alakjáról, akik nagy aktivitással vettek részt a munkabizottság tevékenységében, így Géczi Istvánról, Dr. Sváb Jánosról és több mai is aktív kollégáról. Kihangsúlyozta, hogy a munkabizottság nagy érdeme, hogy a vállalati érdek különbségek ellenére is integrálni tudta a szakma fejlődéséért tenni akarókat. A mai megváltozott körülmények között, a munkabizottság tevékenységét a Magyar Felvonó Szövetség támogatását is élvezve végzi, elsődleges célja a szakmán belüli információ áramlás elősegítése, aktuális kérdések megvitatása.
Dr. Sváb János professzor úr halálának egy éves évfordulója adta az alkalmat arra, hogy Némethy Zoltán, aki az elmúlt 40 évből a felvonósok közül a legtöbbet dolgozott vele együtt, rá emlékezzen, majd a Dr. Sváb Jánosról elnevezett életmű díjak átadására került sor. Az életműdíjat a Magyar Felvonó Szövetség alapította és ítéli oda azoknak, akik a felvonó szakma megítéléséért, fejlesztéséért kimagasló teljesítményt nyújtottak.
A díjakat, melyek első alkalommal lettek ez alkalommal odaítélve, Dr. Sváb János özvegye –aki maga is kapott egy plakettet emlékbe- és fia jelenlétében adta át a szövetség elnöke: Vas Sándor nyugalmazott vállalati vezérigazgatónak, Takács Zoltán nyugalmazott irodavezetőnek és Makovsky Máriusz nyugalmazott ügyvezető igazgatónak.
A délutáni program Dr. Oplatka Gábor, a zürichi egyetem professzorának előadásával kezdődött. Az előadó néhány példán keresztül arra kívánta felhívni a szakma figyelmét, milyen veszélyekkel jár, ha egy-egy berendezésben a meghibásodott alkatrészt nem az eredetivel, hanem úgynevezett után gyártott hamisítvánnyal pótoljuk. Az után gyártott alkatrész többnyire kedvező ára, könnyebb beszerezhetősége miatt jön számításba meghibásodás esetén, de azt látni kell, hogy annak ellenére, hogy az eredeti helyére beépíthető, nem rendelkezik azokkal a megbízhatósági kritériumokkal (anyag minőség, illesztés, élettartam, stb.), mint amit az adott beépítés esetén a gyártó szükségesnek tartott. Az ilyen alkatrészek különösen biztonságot érintő berendezésekben komoly veszélyt jelenthetnek.
A munkavédelmi helyzet felvonó ipari alakulásáról Darabos Zoltán hozott néhány esetet. Sajnálatosnak mondta azt a tényt, hogy nem áll rendelkezésre teljes körű áttekintés a megtörtént, vagy kvázi baleseti helyzetről. E nélkül nehéz előre lépni. Példaként bemutatott egy adatgyűjtő lapot, mely az érdekeket nem sértve alkalmas lenne a megtörtént, vagy kvázi balesetek elemzésére. Ha a szakma egységesen elfogadja ezt, vagy egy hasonló tartalmú bejelentőlapot, illetve az adatok önkéntes szolgáltatását, több esélyünk lenne a tisztán látásra. A javaslatot még bizottsági szinten is meg kell vitatni.
Dr. Kása László az Országos Emelőgépes Egyesület elnöke, az Emelőgépek Biztonsági Szabályzat (EBSz) időszerű kérdéseivel foglakozott. Mint elmondta a szabályzat átdolgozásának igény 1998 óta folytonos, de a EU tagsággal gyökeresen megváltozott a műszaki háttér (MSZ EN szabványok); elterjedt a kockázatértékelés (MSZ EN 1050); az emelőgépekkel kapcsolatban lévők képzettsége, valamint létszáma jelentősen bővült.
A biztonsági szabályzat átdolgozását megelőzően célszerű meghatározni:
- a BSz-ok és egyéb jogszabályok, valamint a szabványok kapcsolatát;
- meg kell határozni, illetve kijelölni a BSz-ok kidolgozóját (a BSz-k több minisztérium hatáskört érint), és a kidolgozás eljárásának menetét;
- rögzíteni kell a BSz-k szakmai ellenőrzésének módját, szervezetét.
Szakmai igények (üzemeltetők, szakértők, emelőgép-ügyintézők) az új EBSz-szel szemben:
- ellentmondásoktól mentes legyen (saját, jogszabály, szabvány);
- a felhasználók szempontjából egyértelmű megfogalmazást adjon;
- mellékletként (függelékként) tartalmazzon aktuális magyarázatokat, indoklásokat, állásfoglalásokat (évenkénti frissítéssel);
- a szabályozás felhasználó szintű legyen.
Az emelőgépeknél (is) meg kell oldani a szakmai felügyeletet, hasonlóan a felvonókhoz.
Dr Tarnik István a frekvenciaválós felvonóhajtások alkalmazásának néhány fontos elvárásáról, a gyakori kiválasztási problémákról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a felvonó hajtásokhoz csak olyan VF szabályozás alkalmazható, mely felvonók jellegzetes négynegyedes üzemére van tervezve. Katalógusból történt kiválasztásnál nem elegendő csupán a szükséges mechanikai teljesítményt alapul venni, hanem tudatában kell lenni annak, hogy a fellépő nagy felharmonikus feszültségek a frekvencia váltok élettartamát, kedvezőtlenül befolyásolják. A kérdéskört lásd részletesebben: mellékletben.
Kamarás Péter előadásában arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a valóság bonyolultnak látszó összefüggései leegyszerűsíthetőek, és logikus gondolkodással a probléma könnyebben megoldható. Mint az előadás címe (Elmélet és valóság) arra utal, hogy – ellentétben a közismert más az elmélet és más a gyakorlat mondással – lehet szoros kapcsolat az elmélet és a valóság között. A felvonós gyakorlatban bizonyíthatóan a keletkező hibák visszavezethetők az elméleti alapismeretek témakörébe.
Az elméleti matematika, a mechanika és az elektrotechnika egyes tételeinek és a ténylegesen előforduló hibák kapcsolatára. Az elméleti matematika egy hibakeresési eljárásra, egy logikai gondolkodásmódra mutatott rá. A mechanikai alapelvek (Newton törvényei) magyarázzák a felvonók sebességváltáskor történő megállását – a testek gyorsulása ill. lassulása közben fellépő erőváltozással (súly növekedése ill. csökkenése). A villamos ismeretek alaptörvénye, az Ohm-törvény igazolja, hogy az egyes villamos érintkezők átmeneti ellenállásának megnövekedésével több alapvető hibaforrás keletkezhet a vezérlések villamos áramköreiben.
Dr. Balczó Gábor a multiplex adatátvitel felvonó vezérlésekben alkalmazott előnyeivel foglalkozott. A modern felvonó egyik jellemzője a multiplex adatátvitel. Multiplex adatátvitelnél a nyomógombok és kijelzők jeleit nem párhuzamosan viszik át a vezérlőegység és az állomások között, hanem néhány vezetéken időben egymás után. Ezáltal az aknában és az úszókábelben elmaradnak a nagy számú kábelkötegek. Egységes liftvezérlők és fülkei karbantartás egységek készíthetők az emeletszámtól függetlenül. Multiplex rendszereknél fontos a szinkron az adó és vevő között, azért hogy a vevő oldalon a jelek hibamentesen visszaállíthatók legyenek. Részletesen foglalkozott az IIC bus-ra épülő két vezetékes rendszer elvével, a B-bus-szal, az egy vezetékes rendszerrel, mellyel 16 jelet lehet átvinni, a soros bus-szal melyet a számítógépekhez fejlesztettek ki, valamint a CAN bus-szal.
Dieter Rieger úr, a németországi Ziehl Abbeg gyár hajtások diviziójának eladási managere a felvonó hajtásokhoz gyártott termékeik főbb jellemzőiről tartott előadást (Mák Enrico tolmácsolásában). A hajtómű nélküli hajtási változatok között elsőként az aknafejbe, illetve az akna oldalába, sőt a sűllyesztékbe is telepíthető, lapos elrendezésű és kis helyigényű permanens mágnese szinkron motorokat említette, melyek két, egymástól független tárcsafékkel vannak ellátva. A nagyobb gépek felépítése is hasonló, de ezeket igény szerint géphelyiségbe is telepíthetik. Jellemzőik, hogy karbantartást nem igényelnek. Valamennyihez hagyományos sodrott acélkötelet használnak. A hajtótárcsa méret, illetve a motornyomaték igény csökkentése érdekében a kötélgyártókkal olyan kis átmérőjű köteleket fejlesztettek ki, és alkalmaznak, melyek lehetővé teszik akár 200 mm alatti hajtótárcsák alkalmazását. Végezetül bemutatta az alkalmazott frekvenciaváltós szabályozó egységeket, azok beszerelési és beállítási lehetőségeit.
A második nap előadásait Soltész Ilona, a felügyeletért felelős minisztérium képviselője nyitotta meg. Előadásában érintette azokat a szabályozási feladatokat, melyeket az EU-val közösen kell megoldanunk, de számos olyan feladat van, melyek egyelőre nemzeti hatáskörben maradnak. Ilyen például a tűz – és katasztrófa védelem és a felvonó ipar kapcsolatát szabályozó számos rendelet. Ezekben a témákban is folynak tárgyalások, de még nagy az eltérés az egyes nemzetek megközelítése között. Az előadás számos aktuális kérdést és feladatot is érintett.
Dr. Bánky Tamás, az ÉMI KHT tudományos igazgatója, tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy elkészült Szentendrén az aknaajtók EN 81-58 szabvány szerinti vizsgálatára alkalmas laboratórium. Ismertette azokat a felvonó telepítési változatokat, ahol nem szükséges tűzállósági határértéket vizsgálni, illetve azokat a minősített eseteket, amikor E-30, EI-30, vagy E-60 minősítési osztályba tartozó ajtókra van szükség. Bemutatta a vizsgáló laboratóriumot, a vizsgálat és a mérés elvét.
Dicséretes, hogy az ÉMI laboratórium az elsők közé tartozik világ viszonylatban, amely képes az új elvárásnak megfelelően a vizsgálatokat elvégezni és a tanúsítást kiadni.
Bánréti Tibor, az ÉMI KHT munkatársa a Gép direktíva (2006/42/EK) módosulásának a felvonókra kiterjedő hatásait elemezte előadásának első részében. A módosulások miatt a Felvonó direktívában (95/16/EK) több változást kezelni kell. Ilyenek például a szilárdsági méretezéseknél figyelembe veendő biztonsági tényezők, vagy néhány olyan fogalmi meghatározás, amely érinti a felvonó szakmát is, mint például a fülke értelmezése, vagy a mozgássérült helyett a fogyatékossággal élő megnevezést használata.
Tekintettel arra, hogy számos olyan berendezés van, mely a gép direktíva hatálya alá esik, de a felvonó szakma tevékenységét érinti, és ezért a 113/1998 sz. korm. rendeletben van szabályozva a létesítésük és üzemeltetésük. Ez várhatóan a jövőben is így marad, ezért nyilván való, hogy a változásokat a fenti rendeletben is át kell vezetni. Nagy volt a visszhangja az un. home-liftekkel kapcsolatos álláspontnak. Az előadó vélemény szerint, amíg nincs harmonizált EU-s, illetve nemzeti szabvány a vizsgálatokat illetve a megfeleltetést az EN 81 szabvány előírásainak figyelembevételével kell elvégezni a home-liftek esetében is.
Nagyon érdekes volt a mozgólépcsők lánchajtásán keletkezett rezgések és azok hatásának elemzése, a lánc sebesség változás matematikai formában történő leírása, illetve a keletkezett rezgések és az ebből származó terhelések számításának bemutatása.
Tekintettel arra, hogy a közel múltban az egyik hazai mozgólépcsőnél lánc szakadás következett be, -aminek szerencsére súlyos következménye elmaradt-, kiemelt hangsúlyt kapott a láncméretezés, a gép direktíva és az EN 115 –ben megfogalmazott biztonsági tényező eltérő előírása. (8 ; 5). Kéri a gyártók képviselőit, hogy hassanak anyavállalataikra, hogy a méretezést a gépek direktívában meghatározott szigorúbb biztonsági tényezővel (8) végezzék, és szorgalmazzák az EN 115 ennek megfelelő módosítását.
Dr. Kulcsár Béla egyetemi tanár a BME dékánja tájékoztatta a szakma képviselőit a mérnökképzésben bekövetkezett fontosabb változásokról, melyek bolognai szerződés bevezetésének következményeiről. A szakma számára megnyugtatóan hatot az az ígéret, hogy a felvonós mérnökök továbbképzését szeretnék a vállalatokkal együttműködve a jövőben is fenntartani.
Dr Horváth István a szövetség oktatási bizottságának vezetője összefoglalta az elmúlt időszak szakképzési tapasztalatait és a beállt változásokat.
A felvonós szakemberek száma vészesen csökken és jelentős az elöregedés. Különösen súlyos a helyzet az új felvonószerelőknél. Nagy hangsúlyt kapott a Felvonószerelő, valamint a Felvonó és mozgólépcső karbantartó szerelő OKJ-s szakmákra történő beiskolázás. A Ganz Ábrahám Két tannyelvű Gyakorló Középiskola és Szakiskola szervezésében 2005-ben 30 – 30 főt, 2007-ben 24 ill. 16 főt sikerült beiskolázni még a korábban érvényes rendeletek szerinti szakképző tanfolyamokra.
A közel múlt szakképzési szerkezet átalakítási rendeletei: A 20/ 2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, a 21/ 2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsga követelményeiről. E rendelet hatálya alá tartozik a felvonószerelő szakma is, amely felnőtt képzés keretében szerezhető meg, maximum 1200 órás tanfolyam eredményes elvégzésével.
A képzés szakmai moduljai az általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelem, az általános gépészeti (szerelés) technológia, a gépészeti kötések, a gépelemek szerelése, a magasban végzett szerelések és a felvonószerelés.
Rész-szakképesítések lehetnek: felvonó karbantartó szerelő, mozgólépcső karbantartó szerelő, személyszállító gép üzemeltető és szórakoztatóipari berendezés üzemeltető.
A felvonó ill. mozgólépcső karbantartó szerelő rész-szakképesítések megszerezhetők a korábban érvényes feltételekkel is: 8 osztály elvégzése, szakmai előképzettség (géplakatos, villanyszerelő, elektronikai műszerész) és 3 éves gyakorlattal 250 órás tanfolyamon.
A felvonó ellenőr szakképzettség megszerzésének feltételei a 25/ 2008. (IV. 29.) ÖTM r. értelmében teljesen megegyeznek az eddigiekkel.
A konferencia Némethy Zoltánnak a mubi vezetőjének zárszavával ért véget, aki ígéretet tett a felmerült kérdések további, részletes taglalására.
Budapest, 2008.június 10.
Összeállította: Apatini Kornél
Melléklet a Felvonó konferencia összefoglalóhoz
FREKVENCIA SZABÁLYOZOTT FELVONÓ HAJTÁSOK
alkalmazásának kockázatai
Pollack Mihály Műszaki Kar
Villamos Hálózatok Tanszék
Dr. TARNIK István
docens
HC Automatizálási Kft.
Működési elvből adódó kockázatok :
• Félvezető elemek alacsonyabb élettartama.
• Motorok túlzott feszültség igénybevétele.
• Hálózati zavarok keltése.
Kialakításból adódó kockázatok :
• Hálózati zavarok keltése.
• Nem megfelelően kialakított szűrőkörök miatti zavarok.
• Helytelen vezérlés illesztésből adódó zavarok.
Helyszíni szerelésből adódó kockázatok :
• Nem megfelelően kialakított huzalozás.
• Helytelen mechanikai és hőtechnikai kialakítás.
Összefoglalva a működési elvből adódó kockázatok csökkentése érdekében fi-gyelembe veendő :
• Felvonó hajtásoknál, a kialakítástól függően a maximális indítási áram eléri a névle-ges áram (1,8-2,2) szeresét.
Ennek megfelelően kell a frekvenciaváltót mind hajtási- mind fékezési üzemállapotra méretezni oly módon, hogy figyelembe vesszük a szaggatási frekvenciát is. Helytelen kiválasztás esetén az élettartam alacsony lesz.
• A frekvenciaváltók kialakítása és belső programja jelentős mértékben befolyásolja a helyes működést.
Ennek megfelelően célszerű kimondottan felvonó hajtások céljára kialakított és bevált frekvenciaváltókat használni.
• Felvonó hajtások szabályozásánál lényeges a helyes fordulatszám visszacsatolás alkalmazása.
Ennek megfelelően nyílt hurkú alkalmazás csak a kisebb teherbírású, és sebességű hajtásoknál jöhet szóba. Helytelen alkalmazás esetén rángatás, pontatlan szintbeállás és zaj lesz a következmény.
• A frekvenciaváltók paraméterezése befolyásolja a helyes működést.
Ennek megfelelően főként a motor paramétereket mindig nagyon körültekintően kell beállítani.
• A frekvenciaváltók működési elvükből adódóan jelentős zavarokat keltenek.
Ennek megfelelően célszerű a hálózatot terhelő jelentős felharmonikus (50Hz -2,5kHz) áramok csökkentése végett, előtét fojtótekercset alkalmazni.
A nagyfrekvenciás (150kHz – 30MHz) vezetett zavarokat nagyfrekvenciás szűrővel csökkenteni.
A sugárzott nagyfrekvenciás (30MHz – 1GHz) zavarokat, helyesen kialakított árnyéko-lással csökkenteni.
A zavarok csökkentése végett nagyon lényeges a megfelelő földelés kialakítása.
Összefoglalva, a működési elvből illetve kialakításból adódó kockázatok csökken-tése érdekében figyelembe veendő :
• Felvonó hajtásoknál biztonsági szempontból szükséges a motorköri kontaktorok al-kalmazása.
Ennek megfelelően a motorköri kontaktorok kikapcsolása előtt gondoskodni kell a sza-bályozó tiltásáról. Ellenkező esetben az indukált feszültség a frekvenciaváltó meghibá-sodását okozhatja. (Szinkron motoros hajtásoknál erre főként ügyelni kell.)
Összefoglalva, a kialakításból és a helyszíni szerelésből adódó kockázatok csök-kentése érdekében figyelembe veendő :
• A frekvenciaváltók működési elvükből adódóan jelentős felharmonikus áramokat keltenek, melyek a vezetékek és a készülékek veszteségeit megnövelik.
Ennek megfelelően kell a fővezetékeket és a készülékeket méretezni. (MSZ 2364-523:2002 szabvány, C melléklet.)
A melegedésre történő ellenőrzésnél mindig az eredő áram effektív értékét (a látszóla-gos áramot) kell figyelembe venni, mely az egyes harmonikusok geometriai összege. (Négyzetösszegből vont négyzetgyök).
Helytelen méretezés esetén nagy lesz a feszültségesés, illetve a fővezetékek és a ké-szülékeik túlmelegednek.
• Szinkron motoros felvonó hajtásoknál jelentős kockázatot jelent az armatúrakör rövidrezárásának alkalmazása.
Ennek megfelelően a motorköri kontaktorok kikapcsolása (a rövidrezárás) előtt, gon-doskodni kell a szabályozó tiltásáról.
Teljes menetsebességről, a biztonsági kör megszakadása-kor bekövetkező vészféke-zéskor a motor tekercsei sérülhetnek, illetve a tekercsekben induló nagy áramok a per-manens mágneseket lemágnesezhetik. (Nyomaték csökkenés lesz a következménye !!! Kedvezőtlen esetben, - a nagy és hirtelen fellépő erőhatás miatt -, a mágnesek rögzíté-se is sérülhet !!!)
• Szinkron motoros felvonó hajtásoknál a nyomaték szabályozásához ismerni kell a forgórész tényleges d terhelési szögét.
Ehhez az un. szögoffszetet, mely a jeladó nullpont és az elektromos nullpont közti elté-rés, pontosan meg kell mérni, ellenkező esetben nem lesz jó a szabályozás. (Rángat.)
A mérést teljesen terheletlen állapotban, pl. a visszaállító vezérlést működtetve -, kell elvégezni úgy, hogy az irány szerinti vezérlés helyes. (Ellensúly alátámasztva, fülke megemelve, kötelek levéve.)
• Szinkron motoros felvonó hajtásoknál a fordulatszám- és szöghelyzet ellenőrző jelet digitális szinuszos fordulatszám jeladó adja. Ennek kimenő feszültsége igen kicsi. (1Vpp)
Nagyon fontos a kis jelszínt miatt az igen körültekintő árnyékolás és a rövid jeladó ká-bel.
Ellenkező esetben a szabályozás rángat és zavarérzékeny lesz.
A villamos szerelést igen gondosan kell végezni, a nagy-áramú és a jelvezetékeket külön nyomvonalon kell vezetni. Ügyelni kell, a megfelelő hőtechnikai kialakításra.
